Szia! Joli vagyok.

Az elmúlt 19 évben elsősorban anya voltam: öt gyereket hordtam, szültem, szoptattam és hordoztam. A legidősebb már felnőtt épp, a legkisebb óvódás. Sosem szűnök meg most már (remélem!) anyának lenni, mégis most lapoztam, és új fejezetet nyitottam emellé. Még nem felejtettem el, milyen éjszakázni (még egy ötévessel is előfordul időnként), de nem foglalják már le a gondolataim száz százalékát (csak a kilencvenötöt). Amennyire korlátoz népes családom, éppen annyira (vagy még inkább) inspirál is. Ahogy ma a világot látom, az az elmúlt húsz évnek köszönhető, amelynek ha nem is kizárólagos, de főszereplői voltak. Ez persze nyilvánvaló tény, mondhatnám: közhely. Mégis rácsodálkoztam magam is: 2000-ben, amikor az első gyerekemet vártam, ugyanitt éltem, ahol most, 19 év után újra. Akkoriban nem azt láttam ugyanezeken az utcákon, ugyanezen a környéken. Világos, akkor még csak a saját hasamra volt szemem… Most már a körülöttem lévő világot is látom…

De távolról sem célom blogomnak hőse lenni, “első s utolsó mindenik dalomban” (akarom mondani: bejegyzésemben), ahogy méltán neves költőnk mondja (versírással nem is próbálkozom), ugyanakkor csak a saját szemszögemből tudom láttatni – ha nem is mindenséget, de annak az engem megszólító részleteit. Foglalkoztat a másság, a különbségek, a sokszínűség. Ezekről is beszélek.

Amikor meglátok valami érdekeset, tapasztalok valami különlegeset, észreveszek valami izgalmasat, megosztom. A leggyakrabban egy jó könyv szokott az lenni, vagy egy film, vagy akár egy előadás, de bármi újdonság, érdekesség is, ami az új életünkben előfordul. A blog apropója éppen az, hogy 15 év Magyarország után most újra Franciaországban élünk, ahol minden más… új lakás, új iskolák, új környék, új életmód, új szereplők… Nagyon izgalmas.

Ilyesmikről olvashatsz nálam, de ruhadekoltázsokat (és mögöttük nőket) nem fogsz közben látni. Ha emiatt tévedtél ide – belátom, megtévesztő a név –, bocs.

Ez a blog épp csak annyiban szexi, amennyiben az olvasás, a színház, a film, önmagában a kultúra igenis szexi.

Jó olvasást!

Amíg életben vagyunk…

"Devenir mêre, oh oui, c'est une chose... mais c'est devenir soi-même qui est le plus difficile."Azaz: Anyává lenni az egy dolog... de...

Gaya és a kicsi sivatag

Gaya egy 9 éves kislány, aki a nagypapájával él egy kis házban a dombtetőn. Azelőtt a dombot sűrű erdő vette körül, de a nagypapa sorra kivágta...

Ültessünk fákat! (vagy legalább ne vágjunk ki már egyet sem)

Wangari Maathai, azaz Mama Miti, a fák anyja, az első afrikai nő (és egyben környezetvédő), aki Nobel békedíjat kapott, 2004-ben. Kislány korában...

Kicsit más mesék anyák napjára, vagy a hétköznapokra

Hallom, felétek már itt az anyák napja. Errefelé május végén van. Ezek a mesék, vagy kis jelenetek, éppen nem kimondottan anyák napjára...

Puszilekvár

Eliza újságjának 2016-os júniusi számában volt benne, de akkoriban valamiért nem vágtuk ki, nem csináltuk meg. Bizonyára azért - akkor...

Olvas(s)?!

A tél végi hosszas utazásunk alkalmával készült ez a kép, este 8 körül. Itt már az ötödik vonaton ülünk reggel 7 óta. Az egyik aznap reggel...

Iskolai könyvtár

Az általános iskolában, ahova a "közepes" gyerekeim járnak, és ami egy épület az óvodával (ahova meg a legkisebb jár), csak másik...

Charlotte Salomon, a festő

A régebbi olvasóim már ismerik a történetet, amit egyszer a lakásunk kapcsán meséltem. Itt olvasható teljes egészében, de idemásolom azt...

Hogyan neveljünk Rezsőt?

... című könyv pontosan az a fajta, ami a könyvtár gyerekrészlegén található az albumok között, ezért gyanútlanul kikölcsönzi az ötéves....

Rövid-irodalom automatából?

Futótűzként terjed a novellanyomtató-autamata híre Magyarországon, a Könyvesblognak hála. Érthető: magam is hasonlóan lelkesedtem, amikor...

Már nem haragszom…

Volt nemrégiben a koraszülött-újszülött osztályon dolgozók világnapja. És jóval előtte a Kenguruzás Világnapja is.

Második veszteségem (kórházban)

A következő év januárjában ismét kisbabát vártunk. Amikor a hatodik hét letelt, azt hittem, nyert ügyem van. Örömmel számoltam a heteket, sőt,...

Első veszteségem (otthonvetélés)

Pontosan Simon hatodik születésnapján csináltam meg a tesztet, egy csütörtöki nap volt, ugyanaz a napsütéses, meleg május, mint amikor...

Harmadszor (Gyógyulásom)

Elsején, a saját születésnapomon, Ági szüléshez hívott. Oda, ahova nagyon is szerettem volna menni, az ötödik gyermeke született egy nekem...

Negyedszer

Két év múlva pontosan, megint májusban tehát (szegény Mátém!), negyedszerre,...

Másodszor (Éjféltől kettőig)

A második gyerekünk elég hamar jött az első után. Amikor Simon tíz hónapos volt, kezdtem gyanakodni. Egyre inkább. Akkoriban megint...

Először

            Az első gyerekünk még egyetemista korunkban született (ja, a második is…), de azért nem jött váratlanul. És...

A legnehezebb a sok nehéz közt…

Öt éve nem vasárnapra esett május ötödike. Hanem talán hétfőre... vagy péntekre...? Nem is tudom. Csak utána kellene néznem, ha már nem...

Olvas(s)?!

A tél végi hosszas utazásunk alkalmával készült ez a kép, este 8 körül. Itt már az ötödik vonaton ülünk reggel 7 óta. Az egyik aznap reggel...

Charlotte Salomon, a festő

A régebbi olvasóim már ismerik a történetet, amit egyszer a lakásunk kapcsán meséltem. Itt olvasható teljes egészében, de idemásolom azt...

Iskolai könyvtár

Az általános iskolában, ahova a "közepes" gyerekeim járnak, és ami egy épület az óvodával (ahova meg a legkisebb jár), csak másik...

Rövid-irodalom automatából?

Futótűzként terjed a novellanyomtató-autamata híre Magyarországon, a Könyvesblognak hála. Érthető: magam is hasonlóan lelkesedtem, amikor...

Két keréken (ebben) a városban

A parkolóautomatákon jelentek meg a minap ezek a kis fecnik: "Próbálja ki a bicajt, szebb...!"... vele az élet? Vagy szebb, mint az autó?...

A rovarhotel

Na, ha a komposztáló felől találtál ide, akkor annak a templomnak és szerzetesi rendháznak a környékét már ismered. (Ha nem, a beágyazott link...

Közösségi komposztáló

Ez egy közösségi komposztáló az egyik templomkertben, a kerületi könyvtár közvetlen szomszédságában, a játszótér mellett. Tök jó, így amikor...

A Pelopidák átka

Első itteni színházi élményemről még nem írtam, pedig még decemberben volt. Épp akkor, amikor a strasbourgi lövöldözés történt a...

Zsinagóga

Elizáék ma a Kortárs Művészeti Múzeumban voltak az osztállyal (azt hiszem, ott is fotóztak valamit, de részleteket nem sikerült megtudnom),...

Phrases cultes

Nézegetem a gyerekek füzeteit, érdekes, itt élvezettel teszem ezt is, (na de még így sem csinálom gyakran...), mert Elizáéban mindig van...

Az óvodai könyvtár

Ez a helyes rózsaszín űrállomás kérem az óvoda könyvtára. Csak az óvodáé, az iskolásoknak másik van a saját épületszárnyukban, azt is mutatom...

Az új iskolánk

Amikor a nyár közepén találtunk egy megfelelő lakást, amit ki is vettünk, akkor következhetett csak a gyerekek beíratása az iskolába, óvodába....