Közösségi komposztáló

Ez egy közösségi komposztáló az egyik templomkertben, a kerületi könyvtár közvetlen szomszédságában, a játszótér mellett. Tök jó, így amikor az ember misére megy, vagy a játszóra a gyerekekkel, vagy a könyvtárba, viheti a komposztálnivalóját is… Egyébként csak szombat délelőtt vannak a ládák nyitva, máskor le vannak lakatolva. De a közösségi hangulat szombat délelőtt tényleg a … Olvass tovább

A Pelopidák átka

Első itteni színházi élményemről még nem írtam, pedig még decemberben volt. Épp akkor, amikor a strasbourgi lövöldözés történt a karácsonyi vásárban. Elsodortak (azok) az események, és a figyelem is máshol volt. Azóta meg nem tértem vissza rá, pedig többször is akartam. Most lett ismét aktualitása az előadásnak, ami megteremtette az alkalmat. Egy klasszikafilológussal a háztartásban … Olvass tovább

Zsinagóga

Elizáék ma a Kortárs Művészeti Múzeumban voltak az osztállyal (azt hiszem, ott is fotóztak valamit, de részleteket nem sikerült megtudnom), ami eléggé felháborítja már a Bendit, mert ők alig mennek valahova, miközben Elizáék meg tényleg csak minden másnap ülnek az osztályteremben (vagy még akkor sem, tekintve, hogy holnap meg az Operába mennek délelőtt és mivel … Olvass tovább

Phrases cultes

Nézegetem a gyerekek füzeteit, érdekes, itt élvezettel teszem ezt is, (na de még így sem csinálom gyakran…), mert Elizáéban mindig van valami idézet, szállóige, közmondás minden lecke előtt. Ilyenek, hogy “Veni, vidi, vici (Jules César)”, vagy “Cogito, ergo sum (Descartes)” vagy a “Minden út Rómába vezet”, vagy a “Jól csak a szívével lát az ember” … Olvass tovább

Az óvodai könyvtár

Ez a helyes rózsaszín űrállomás kérem az óvoda könyvtára. Csak az óvodáé, az iskolásoknak másik van a saját épületszárnyukban, azt is mutatom majd. Bár az iskolások mindig irigykednek erre a babzsákok meg a párnák végett, de az övékében meg kanapék vannak.   Heti kétszer, de legalább egyszer minden ovis csoport (és iskolás osztály is) programszerűen … Olvass tovább

Az új iskolánk

Amikor a nyár közepén találtunk egy megfelelő lakást, amit ki is vettünk, akkor következhetett csak a gyerekek beíratása az iskolába, óvodába. Ezek ugyanis nem választhatóak, a lakhely szerintibe osztja be őket az önkormányzat, és oda kötelesek is felvenni őket. Szóval nagy válogatást és utánajárást nem igényelt, és ezen felül az is jó benne, hogy biztosan … Olvass tovább

A tanítási időrendről…

A helyi általános iskolákban és az óvodákban jelenleg négy és fél napos a tanítás. Minden délelőtt fél 9-től délig (óvodákban 9-től), majd délután 2-től háromnegyed 4-ig. Szerdán csak fél 12-ig van iskola, a délután teljesen szabad. Nem tudom, mi okból, de az önkormányzat javítani akart a fennálló renden, ami így történt: Valamikor október elején, vagy … Olvass tovább

Narancsliget másodszor

A strasbourgi ligetről (l’Orangerie) írt korábbi írásomra annyi kérdés érkezett, hogy amaz bővítése helyett írok egy második részt. Mert megérdemli(-tek)! A huszonhat hektáros park “a város zöld tüdeje”, télen-nyáron nyitva, de természetesen mindig az évszaknak megfelelő kikapcsolódási lehetőségeket kínál. A tó nem rohad, egyáltalán… korcsolyázási lehetőség télen nincs rajta, de csónakázni tavasztól őszig lehet. Van … Olvass tovább

Kedvenc pékségem

         A kedvenc pékségem (ami sajna nem ugyanaz, amelyikbe bérletünk van, lásd. majd alább) kirakata volt ilyen Mikuláskor… Errefelé ilyen lakkcipőben jár talán a Mikulás? Igazából nem jár a Mikulás. Sem az óvodában, sem az iskolában, ezért nincs sem önkormányzati csomag, se más .. Csak az az egy, amit a csizmába tesz … Olvass tovább

Narancsliget

Mivel csodaszép idő volt ma, kibicikliztünk a város egyik parkjába – hirtelen tizenegy nagy zöldterület jut eszembe a városban, ezekből az egyikbe -, ami erősen emlékeztet engem a budapesti Ligetre. Az egykori budapesti Ligetre.Ezt Narancsligetnek hívják (L’orangerie), igaz, mostanra már csak három narancsfája maradt, de amikor a nevét kapta, akkor még 140 volt. Ezen kívül … Olvass tovább