… a kivágás, amit én nyitok a világra.
Tulajdonképpen, amikor a három fiam után egy lányom is született, azt lehetett volna gondolni, hogy így kerek az egész minálunk. A hat páros szám, mindent szépen pontosan el lehet osztani, pont hatan tudjuk körülülni az asztalt, mindenki kettesével van: a szülők is, a két nagy is, a két kicsi is. Egy ideig én is jól … Olvass tovább
Két év múlva pontosan, megint májusban tehát (szegény Mátém!), negyedszerre, kislányunk született. De vele aztán semmi sem történt a „megszokott” módon. A két veszteségem után már Bendit is elég nagy ajándéknak tartottuk, de mivel olyan messze került a két bátyjától (az egyik nyolc, a másik hat és fél éves, amikor megszületik), egy idő múlva azért azt gondoltuk, hogy jó lenne, ha ő is … Olvass tovább
Öt éve nem vasárnapra esett május ötödike. Hanem talán hétfőre… vagy péntekre…? Nem is tudom. Csak utána kellene néznem, ha már nem tudom kapásból fejben kiszámolni, de nem érdekel annyira (és ezt örömmel nyugtázom.) A dátumot azért azt hiszem örökre megjegyeztem, most még nem tudom, lesz-e majd olyan év, amikor már nem jut eszembe: aznap … Olvass tovább
Amikor a Sarolt három hónap intenzív osztály után (amiről itt írtam) a gyereksebészeti osztályra került át, már bent maradhattunk vele éjszaka is. Egy széken lehetett ülni… A földön feküdni nem, nem volt rá hely, meg amúgy is… útban lett volna egy fekvő ember a földön a személyzetnek. És akkor Bendi is úgy lebetegedett, hogy szintén … Olvass tovább