… a kivágás, amit én nyitok a világra.
Az első gyerekünk még egyetemista korunkban született (ja, a második is…), de azért nem jött váratlanul. És készületlenül se. A szülésre is készültem (-tünk). Nekem nem volt eldöntendő kérdés, hogy otthon vagy kórházban szüljek-e. Mindig azt gondoltam, hogy szülni csak otthon lehet – pedig nem a helyszín volt benne akkor sem a lényeges (egyáltalán nem kötődtem az éppen aktuális albérlet kanapéjához), hanem a … Olvass tovább
Eliza újságjának 2016-os júniusi számában volt benne, de akkoriban valamiért nem vágtuk ki, nem csináltuk meg. Bizonyára azért – akkor most töredelmesen bevallom – én nem vagyok az a barkácsolós anyuka. Nem is tudom, milyen csillagállásnak kell ahhoz lennie, hogy én ilyesmibe belevágjak. Nem kötök, nem horgolok, még csak nem is varrok, és nem vagyok … Olvass tovább
A tél végi hosszas utazásunk alkalmával készült ez a kép, este 8 körül. Itt már az ötödik vonaton ülünk reggel 7 óta. Az egyik aznap reggel kezdte olvasni a könyvét, mire utazásunk végére érünk, annak is a végére ér. A kisebbek nem haladnak ilyen gyorsan (a vonat velük is ugyanúgy, csak ők nem az olvasásban), de … Olvass tovább