A lányaim, a haj, és az én fejlődéstörténetem

Elnézem a lányokat…Elnézem a lányokat, ahogy reggel, az iskola előtt, vagy este, a lefekvés előtt átfésülik és befonogatják egymás haját…és hirtelen nagyanyámat látom magam előtt, aki közel 25 éve nincs már, de amikor ilyen kislány voltam,ő meg már annyira öreg, hogy már nem igényelte, hogy valamelyik lánya a négyből (leginkább a legkisebb, tehát anyám), bedauerolja … Olvass tovább

Életünk Polinéziában – Táncolni muszáj

A különórákra most megint olyan nehéz rávenni magam, ezért is autóba kell ülni, dugóban pöfögve ácsorogni, parkolásért fizetni (tényleg, tisztára a két évvel azelőtti életemet élem), környezetvédelmi szempontból is zavar, de bevallom, lusta is vagyok hozzá.De – be kell már látnom -, hogy ahogy buktát is el kell kezdeni sütni végre, úgy a korábbi elfoglaltságaikhoz is … Olvass tovább